A szeizmográf regisztrálja a földrengések által keltett szeizmikus hullámokat, lehetővé téve a szeizmológusok számára, hogy meghatározzák hol, milyen mélységben pattant ki az adott földrengés. A szeizmográf egy olyan műszer, mely a szeizmikus hullámok keltette talajmozgást folyamatában, időjellel együtt rögzíti és megjeleníti. Az első működőképes szeizmográf kidolgozása az angol John Milne nevéhez fűződik (1892). A huszadik század első éveiben a német Emil Wiechert kifejlesztette a róla elnevezett szeizmográf típusokat, amelyek példányai még napjainkban is több helyen használatban vannak. Ekkoriban a szeizmográfok még kormozott papírra regisztráltak és igen nagy tömegűek voltak, a legnagyobb Wiechert-féle szeizmográf tömege elérte a 20 tonnát is.

1906-ban az orosz Galicin herceg feltalálta az elektromágneses szeizmográfot, amely lehetővé tette a fotópapíron történő galvanométeres regisztrálást. Így elkülönült egymástól a talajmozgást mérő és az adatgyűjtő berendezés, lehetővé téve a szeizmológiai műszerek jelentős méretcsökkenését.

 

Wiechert-féle szeizmográf

A Wiechert-féle 1000 kg-os szeizmográf.

 

A szeizmométer a szeizmográfnak azon részegysége, amely a talajmozgást valamilyen jellé (pl. elektromos feszültséggé) alakítja. Szinte az összes szeizmométer működése a tehetetlenség elvére épül: egy felfüggesztett tömeg nyugalomban marad, miközben a felszín elmozdul. A relatív elmozdulás a felfüggesztett tömeg és talaj között lesz a talajmozgás mértéke.

A szeizmogram a talajmozgás időbeli lefolyásának rögzített formája. Egy földrengésről készült szeizmogramon az első beérkező hullám a P hullám, amit a lassabb S hullám követ, majd a felületi hullámok. A P és S hullámok különböző helyeken mért beérkezési idejét használjuk fel a földrengés kipattanási helyének meghatározásához. Ha ismerjük a P és S hullámok közti sebességkülönbséget, akkor a beérkezési idejük közti különbség meghatározza a földrengés hipocentrumának távolságát a műszertől.

Szeizmogram

Az 1906-os San Francisco-i földrengés göttingeni (Németország) regisztrátuma (észak-déli komponens). A szeizmogram 9100 km-es epicentrális távolságban készült.