Jelenleg is aktív kutatási projektek és együttműködések

International Seismological Centre (ISC)

Az ISC (International Seismological Centre – Nemzetközi Szeizmológiai Központ) egy független nemzetközi szervezet, amely globális földrengés-adatokat gyűjt, egységesít és dolgoz fel. Székhelye az Egyesült Királyságban található, és több mint 100 ország szeizmológiai intézményeivel működik együtt. Az ISC legfontosabb terméke az ISC Bulletin, amely a világ minden tájáról beérkező földrengésmegfigyeléseket tartalmazza, beleértve az események kipattanásának idejét, helyét, magnitúdóját, valamint a különböző szeizmikus hálózatok által mért szeizmikus fázisok beérkezési időit.
Magyarország szeizmológiai adatszolgáltatóként aktív tagja az ISC-nek. A HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium működteti a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, amely az ország területén és környezetében regisztrált földrengésekről gyűjti az adatokat. Az obszervatórium ezeket az adatokat rendszeresen továbbítja az ISC-nek, ezzel hozzájárulva a globális földrengés-adatbázis pontosságához és teljességéhez. Ez a nemzetközi adatmegosztás elengedhetetlen a földrengéskutatás, a globális szeizmicitási modellek, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés szempontjából. További részletek a szervezet angol nyelvű weboldalán elérhetőek.

 

Az International Seismological Center (ISC) által nyilvántartott födrengések 1964-től napjainkig

 

AdriaArray projekt 

Az AdriaArray egy másik nagyszabású, nemzetközi szeizmológiai kutatási projekt, amely az Adriai-lemez és a hozzá kapcsolódó európai, mediterrán és balkáni régiók mély földtani szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul. A program az Adriai-lemez mozgását, belső szerkezetét és annak hatását a környező kéreg- és köpenyszerkezetekre igyekszik feltérképezni, különös tekintettel az aktív tektonikai zónákra, vetőrendszerekre és a földrengések fészekmechanizmusaira.
A projekt egyik fő célja a Föld belsejének – különösen a kéreg és a felső köpeny – nagyfelbontású leképezése. Vizsgálat tárgyát képezi a lemezalábukás (szubdukció), a kéregszintű elvékonyodás és vastagodás, valamint a vertikális és horizontális deformációk pontos azonosítása. A földtani folyamatok jobb megértése hozzájárul a megbízható földrengésveszélyeztettségi becslésekhez, valamint a pontosabb szeizmicitás térképekhez.
Az AdriaArray Európa eddigi egyik legkiterjedtebb passzív szeizmológiai hálózata, amelyben több mint 30 ország és 60 kutatóintézet vesz részt. A projekt hivatalosan 2022. május 19-én indult, ekkor alakult meg az AdriaArray Seismology Group nevű nemzetközi irányító testület. Az adatok összegyűjtése, megosztása a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) elvek mentén történik, az EPOS és ORFEUS adatarchívumokon keresztül.

Magyarország aktívan részt vesz a projektben, a hazai kutatásokat és állomástelepítéseket a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium koordinálja. Az AdriaArray keretében 32 ideiglenes széles sávú szeizmikus állomás került telepítésre Magyarország területén, elsősorban a Dunántúl és a Duna–Tisza köze térségében. Ezek az állomások modern, nagy érzékenységű műszerekkel (pl. Guralp CMG-3T ) lettek felszerelve, amelyek alkalmasak a legkisebb mikroszeizmikus mozgások detektálására is. A meglévő 15 állandó magyarországi szeizmológiai állomással együtt így összesen 47 mérőállomás szolgáltat adatokat a projekt céljaira hazánkban.

Az ideiglenes állomások telepítése 2022-ben kezdődött, és több éven át tartó működésre tervezték őket. Az általuk rögzített adatok valós időben vagy rendszeres letöltéssel jutnak el az adatközpontba, és az európai adatarchívumokon keresztül elérhetővé válnak a nemzetközi kutatói közösség számára is.
Az AdriaArray projekt hozzájárul a Kárpát–Balkán–Adria térség mély geodinamikai folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint elősegíti a földtudományi együttműködést és adatmegosztást egész Európában. A projekt különösen fontos szerepet tölt be a szeizmikus veszélyforrások feltérképezésében, a földrengéskockázat jobb becslésében, és hozzájárul a régió hosszú távú geodinamikai modelljeinek finomításához. További részletek a projekt angol nyelvű weboldalán elérhetőek.

 

 Az AdriaArray nemzetközi kutatási projektben résztvevő valamennyi szeizmológiai állomás

Intézetünk hozzájárulása az AdriaArray projekthez: 47 szélessávú, háromkomponensű szeizmológiai állomás

CEEIN – Közép- és Kelet-európai Infrasound Hálózat

A CEEIN (Central and Eastern European Infrasound Network) egy 2018-ban létrehozott nemzetközi együttműködés, amelynek célja az infrahang-monitoring fejlesztése Közép- és Kelet-Európában. A hálózat célja, hogy kiegészítse a már meglévő európai állomásokat, főleg a földrajzilag kevésbé lefedett délkelet-európai régiókban. A CEEIN alapító tagjai között szerepel az osztrák ZAMG, a cseh CAS IAP, a román NIEP, valamint a magyarországi HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A hálózathoz 2019-ben csatlakozott az ukrán Nemzeti Űrmegfigyelő Központ is.

A CEEIN fő célkitűzése az infrahang-alapú eseményészlelés és helymeghatározás pontosságának javítása. A rendszer kiemelten alkalmas olyan természetes és mesterséges eredetű események detektálására és azonosítására, mint például a bányarobbantások, viharok, vulkánkitörések, meteorrobbanások (bolidák) vagy akár távoli tengeri események, pl. a szökőárak.
Magyarország aktívan részt vesz a CEEIN munkájában: a HUN-REN FI nem csak alapító tagként van jelen, hanem hazai mérőállomás is csatlakozott a hálózathoz. Összesen hat mikrobarográf állomás került bevonásra, a Piszkés-tetőn található négycsatornás infrasound array. Ez az állomás-array 2017-ben jött létre, és azóta is megbízhatóan működik, együttesen a helyszínen működő szeizmikus állomással. Az ilyen típusú összevont mérési rendszerek különösen hatékonyak a robbanásos és természetes eredetű szeizmikus események megkülönböztetésében.

A CEEIN hálózat adatai valós időben elérhetők az európai EIDA adatarchívumon, valamint a ceein.eu hivatalos oldalon keresztül. A hálózat eddigi működése során több ezer eseményt észleltünk és dokumentáltunk, a Piszkés-tetői állomás például rendszeresen rögzít bolidákat, viharrendszereket vagy regionális robbantásokat, amelyek egy része más mérésekkel is visszaigazolható.
Összességében a CEEIN jelentős előrelépést jelent az infrahang-alapú megfigyelések területén, és a magyar részvétel révén hazánk is fontos szereplője ennek a nemzetközi tudományos együttműködésnek. 

További részletek a CEEIN angol nyelvű weboldalán elérhetőek.

 

A jelenlegi CEEIN hálózat

 

GEOFON – Globális szeizmológiai hálózat és adatközpont

A GEOFON Programot a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ Potsdam) működteti, és három alappillérre épül: egy globális szeizmikus állomáshálózatra, egy nyíltan elérhető adatarchívumra, valamint egy valós idejű földrengés-monitorozó rendszerre. A GEOFON célja a földrengések gyors és pontos detektálása, helymeghatározása, valamint a kutatások számára hasznosítható, hosszú távon elérhető adatbázis kialakítása.

A GEOFON hálózat jelenleg világszerte mintegy 80 aktív, nagy érzékenységű, széles sávú (broadband) szeizmikus állomást működtet, elsősorban Európában, a Mediterráneumban, valamint más földrészeken, például Afrikában, Ázsiában és az Antarktiszon. Ezek az állomások valós időben továbbítják az adatokat a GFZ központjába, és jelentős szerepet játszanak a globális földrengés-megfigyelésben.

A GEOFON Data Centre több mint 220 szeizmikus hálózat, közel 17 000 állomásának adatait archiválja 1993-tól kezdődően. Az archívum az európai EIDA (European Integrated Data Archive) infrastruktúra részeként működik, és a FDSN (International Federation of Digital Seismograph Networks) által szabványosított formátumokon keresztül (pl. FDSNWS, StationXML, WFCatalog) biztosít hozzáférést az adatokhoz. Az adatok döntő többsége nyilvánosan elérhető kutatási és monitoring célokra.

A GEOFON valós idejű földrengés-megfigyelő rendszere automatikusan detektálja a földrengéseket világszerte. A mért események perceken belül elérhetővé válnak a GEOFON portálon, és az adatok megosztásra kerülnek más nemzetközi szervezetekkel, mint például az EMSC és az USGS. A rendszer alapját a SeisComP3 szoftvercsomag képezi, amelyet a GFZ fejlesztett, és amelyet világszerte több száz szeizmológiai központ használ, köztük az obszervatóriumunk is.

Magyarország területén is működik GEOFON hálózathoz tartozó állomás: a PSZ állomás a Piszkéstetőn található, és 2017 óta része a GEOFON globális hálózatának. Az állomás valós idejű adatokat szolgáltat a GEOFON rendszeren keresztül, ezzel hozzájárulva a globális és regionális földrengésfigyeléshez. További részletek a GEOFON angol nyelvű weboldalán olvashatóak. 

A GEOFON globális hálózat

  

ORFEUS – Observatories and Research Facilities for European Seismology

Az ORFEUS (Observatories and Research Facilities for European Seismology) egy európai szintű szervezet, amelynek célja a szeizmikus adatok egységes archiválása, feldolgozása és kutatási célú hozzáférhetővé tétele. A szervezet az európai szeizmológiai közösség intézményeit és infrastruktúráit fogja össze, és kiemelt szerepet játszik a nagy felbontású, digitális szeizmikus hálózatok adatainak elérhetővé tételében.

Az ORFEUS működésének középpontjában a European Integrated Data Archive (EIDA) áll, amely valós idejű és archív szeizmikus idősoros adatokat, valamint a hozzájuk tartozó metaadatokat szolgáltat kutatók és monitoring intézmények számára. Az EIDA egy decentralizált adatarchitektúra, amelyet európai adatközpontok (ún. „node”-ok) működtetnek – ezek között található például a GFZ Potsdam (Németország), INGV (Olaszország), ETH Zürich (Svájc), ODC (Hollandia) és más kulcsszereplők.

Az ORFEUS másik fontos területe a ,,strong motion" szeizmikus adatok kezelése. Az ORFEUS SM-DB (Strong Motion Database) gyűjti össze azokat az eseményeket és mérési adatokat, amelyek elsősorban mérnöki és földrengésveszélyeztettség becslési célokat szolgálnak. Emellett az ORFEUS fejleszti és karbantartja a Station Inventory rendszert is, amely a taghálózatok állomásainak részletes műszaki és működési metaadatait tartalmazza.

Magyarország hosszú ideje aktív tagja az ORFEUS rendszerének. A magyarországi szeizmológiai állomáshálózat adatai az EIDA rendszeren keresztül elérhetőek, és rendszeresen megosztásra kerülnek a nemzetközi közösséggel, ahogy obszervatóriumunk is hozzáfér a távoli adatokhoz.  További részletek az ORFEUS angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

 

C3RN – Central and Eastern European Earthquake Research Network

A C3RN (Central and Eastern European Earthquake Research Network) egy közép- és kelet-európai regionális kutatási együttműködés, amelynek célja a térség országainak szeizmológiai hálózatai és kutatóintézetei közötti információcsere, közös adatbázis-építés, valamint koordinált földrengéskutatási projektek megvalósítása.

A hálózatban több ország vesz részt, köztük Magyarország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Lengyelország, Csehország és Bulgária. A C3RN nem egy központi szervezettel működő intézmény, hanem intézmények közötti informális, de aktív szakmai együttműködés, amely keretében a résztvevők rendszeresen osztanak meg földrengés-katalógusokat, eseményparamétereket, állomásinformációkat és feldolgozási eredményeket egymással.

Magyarország egyik alapító tagja a C3RN hálózatnak, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium aktívan részt vesz a közös eseménykatalógusok kialakításában.

A C3RN keretében Magyarország rendszeresen megosztja az ország területén észlelt események paramétereit, és hozzáférést biztosít a feldolgozott adatokhoz a szomszédos országok kutatói számára.  További részletek a kutatási együttműködés angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

 

International Association of Seismology and Physics of the Earth's Interior - IASPEI 

Az IASPEI a földrengések és más szeizmikus források, a szeizmikus hullámok terjedésének, valamint a Föld belső szerkezetének, tulajdonságainak és folyamatainak tanulmányozását segíti elő. Az IASPEI-ben részt vevő kutatók olyan vizsgálatokat és tudományos együttműködéseket kezdeményeznek és koordinálnak, amelyek megkövetelik az országok közötti együttműködést. A konkrét témákkal kapcsolatos munkát bizottságok, albizottságok, szakbizottságok és munkacsoportok végzik, amelyek az új, izgalmas problémák felmerülése kapcsán jelentkező konkrét igények kielégítésére alakulnak.

Az IASPEI felépítése és kutatási témái:
- A Föld szerkezete és geodinamika
- Földrengés keletkezési folyamata - fizika, modellezés és megfigyelés az előrejelzéshez
- Földrengésveszély, kockázatok és erős talajmozgások
- Földrengések fészekmechanizmusai
- Oktatás és ismeretterjesztés
- Hőáramlás
- Szeizmológiai megfigyelés és értelmezés
- Tektonikai folyamatok és kéregszerkezet
- Regionális szeizmológiai bizottságok Afrikában (AfSC), Ázsiában (ASC), Európában (ESC), valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben (LACSC).

További részletek az IASPEI angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

Magyar Nemzeti Képviselő: Dr. Kalmár Dániel (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

A szervezet magyar levelezőlistája: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Átfogó Atomcsend Egyezmény - CTBTO 

A CTBTO az esetleges nukleáris robbantások észlelésére Nemzetközi Megfigyelő Rendszert működtet (International Monitoring System, IMS), melynek részét képezik a nagyon érzékeny radioaktív aeroszol és nemesgáz megfigyelő állomások is. Székhelye Bécs. Része az ARISE infrahang hálózat.

A CTBTO tiltja a nukleáris robbantásokat, mindenkinek és mindenhol: a Föld felszínén, a légkörben, a víz alatt és a föld alatt. Az egyezmény az országok számára nagyon nehézzé teszi, hogy észrevétlenül nukleáris bombát fejlesszenek ki, vagy azoknak az országoknak, amelyek már rendelkeznek atombombával, hogy hatékonyabb bombákat fejlesszenek ki. További részletek a CTBTO angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

CTBTO - nemzetközi monitoring rendszer

  

EFEHR konzorcium 

A HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium egyike az EFEHR ( European Facilities for Earthquake Hazard and Risk) konzorcium alapító tagjainak. A konzorcium nonprofit szervezetek és közösségi erőforrások hálózata, amely az európai-mediterrán térségben a földrengésveszély- és kockázatértékelés előmozdítása érdekében jött létre, de nem helyettesíti a nemzeti vagy helyi erőfeszítéseket, hanem támogatja és gazdagítja azokat.

Céljai:

• A bevált gyakorlatok és a tudáscsere előmozdítása a kutatói közösségen belül.
• Integráció a mérnöki közösséggel a veszélyektől a kockázatokig történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében.
• Országos és helyi veszély- és kockázatértékelés lehetővé tétele a korszerű veszély- és kockázatértékeléshez szükséges szoftverekhez és szakértelemhez való hozzáférés biztosításával.
• Nyílt hozzáférés biztosítása a földrengésveszélyre és -kockázatra vonatkozó, az európai szinten harmonizált legmodernebb, megbízható és reprodukálható adatokhoz, modellekhez és információkhoz.
• A szeizmikus veszélyértékeléshez kapcsolódó adatbázisok karbantartása, frissítése és minőségellenőrzése.
• A közösség által épített referencia európai szeizmikus veszélymodell (ESHM) és az európai szeizmikus kockázati modell (ESRM) időszakos felülvizsgálatának és frissítésének elvégzése.

További információk az EFEHR konzorcium angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

 Lezárult nemzetközi kutatási projektek és együttműködések

AlpArray nemzetközi kutatási projekt 

Az AlpArray egy nagyszabású, nemzetközi szeizmológiai kutatási projekt volt, amelynek célja a Kárpátok, Alpok, Dinaridák és Appenninek térségének mély geológiai szerkezetének feltérképezése. A projekt célkitűzései között szerepel a hegységképződés (orogenezis), a lemeztektonikai folyamatok, a földköpeny áramlásai és a földrengésveszélyeztettség közötti összefüggések jobb megértése.
A kutatás középpontjában a földkéreg és a felső köpeny szerkezetének nagyfelbontású leképezése áll, mintegy 300 km mélységig. A projekt során vizsgálatra kerültek a lesüllyedt litoszféralemez-töredékek (slabok), a litoszféra anomáliái, valamint az aljzati szerkezetek és a felszíni deformációk – például a földrengések és vetőrendszerek – közötti kapcsolatok. Az AlpArray célja az is, hogy a szeizmicitás részletesebb megismerésével pontosabb földrengés-veszélyeztetettségi becslések szülessenek.
A projekt keretében mintegy 600 szeizmikus állomás került bevonásra Európa-szerte, ezek közül körülbelül 320 volt állandó, míg hozzávetőleg 280 ideiglenes telepítésű. Az állomások átlagosan 40–60 km-es távolságban kerültek elhelyezésre egymástól, a lehető legjobb regionális lefedettség eléréséhez. A teljes hálózat működése 2016. január 1-jén kezdődött, és az állomások többsége legalább 2–3 éven keresztül adatgyűjtést végzett.
Obszervatóriumunk aktívan részt vett az AlpArray projektben. A magyar részvétel keretében felhasználásra került az akkor körülbelül 15 állomásból álló állandó Nemzeti Szeizmológiai Hálózat, valamint 11 ideiglenes szeizmikus állomás került telepítésre, elsősorban Nyugat-Magyarország területén. A telepítések 2015 decemberében kezdődtek, és 2016 júliusáig lezajlottak. Az állomások ezt követően 3–4 éven keresztül üzemeltek, valós idejű adatátvitellel.
A magyar ideiglenes állomások Guralp CMG-3T típusú, 120 szekundumos szeizmométerekkel és DM24 típusú adatrögzítőkkel kerültek felszerelésre, a távkapcsolatot mobilhálózaton keresztül biztosítottuk. Az állomások közül több – például A271A–A273A – a svájci SINERGIA alap támogatásával került telepítésre. Az adatok archiválásra kerültek a hazai adatközpontban, valamint elérhetővé váltak az EIDA (European Integrated Data Archive) rendszerén keresztül a nemzetközi kutatói közösség számára is.
Az AlpArray projekt jelentősen hozzájárult a közép-európai térség szeizmikus és geodinamikai folyamatainak részletesebb megértéséhez, valamint elősegítette a nemzetközi tudományos együttműködések erősödését a Föld mélyének kutatásában.  További részletek az AlpArray kutatási projekt angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

 Az AlpArray nemzetközi kutatási projektben résztvevő ideiglenes (temporary) és permanens (permanent) állomások 

A PACASE (Pannonian Basin and Adria Lithosphere Crust and Seismicity) projekt

A PACASE (Pannonian Basin and Adria Lithosphere Crust and Seismicity) projekt egy 2019–2023 között megvalósult, nemzetközi kutatási együttműködés volt, amelynek célja a Pannon-medence és az Adriai-lemez közötti átmeneti zóna geodinamikai és szeizmológiai jellemzőinek vizsgálata volt. A programot az Alpok–Kárpátok–Dinaridák régiójára összpontosítva, több európai ország (Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Olaszország, Szlovákia) kutatóintézeteinek együttműködésével valósították meg, a fentebb említett AlpArray Seismic Network kiterjesztéseként.

A PACASE keretében kiemelt szerepet kapott a Pannon-medence szeizmicitásának modern algoritmusokkal történő ismételt helymeghatározása, a földrengések fészekmechanizmusának meghatározása, valamint a litoszféra felépítésének geofizikai feltérképezése. A kutatás során integrálásra kerültek a szeizmikus adatok, GNSS-alapú deformációs mérések, szeizmikus tomográfia, valamint a tektonikai és geodinamikai modellek.

A magyar részvételt elsősorban a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (KRSZO) biztosította. A hazai kutatócsoport az AlpArray és a PACASE  adatok együttes felhasználásával egységesítette a Pannon-medence földrengéskatalógusát (relokalizáció), amely 1995 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan egységes adatbázist hozott létre korszerű algoritmusokkal (köztük iLoc, Bayesloc, HypoDD). A relokalizált események közül több Ground Truth (GT) kategóriába sorolható, azaz jól meghatározott forrással és megbízható adatokkal rendelkező földrengés, amelyek különösen értékesek további kutatások és szeizmikus modellek validálása szempontjából. A projekt során jelentős figyelem irányult az antropogén eredetű szeizmikus események elkülönítésére is, mivel ezek torzíthatják a természetes szeizmicitás értelmezését. 

A PACASE keretében zajló munkáink eredményeit több nemzetközi konferencián (pl. EGU 2021, EGU 2022, ESC 2022) mutattuk be, valamint rangos nemzetközi folyóiratokban is megjelentek (pl. Tectonophysics, Solid Earth, Journal of Seismology). A projekt hivatalosan 2023 végén zárult le, azonban a létrehozott adatbázisok és új eredmények azóta is alapjául szolgálnak a Kárpát-Pannon térséggel foglalkozó tudományos kutatásoknak. A projekt hosszú távon hozzájárul a szeizmikus veszélyeztetettség pontosabb értékeléséhez, valamint a térség geodinamikai fejlődésének mélyebb megértéséhez. További részletek a PACASE projekt angol nyelvű weboldalán érhetőek el. 

A nemzetközi kutatási projektekhez tartozó állomások területi elhelyezkedése (Forrás: Schlömer et al, 2024 https://doi.org/10.1007/s40328-024-00439-w)

ARISE szervezet

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium 2016-ban csatlakozott az ARISE-hoz (Atmospheric dynamics Research InfraStructure in Europe). Az ARISE2 egy infrastrukturális projekt, amelyet a H2020 Európai Bizottság finanszíroz. Az ARISE2-ben több mint 25 európai egyetem és kutatóintézet működik együtt.

Az ARISE2 egy új, nagy térbeli és időbeli felbontású légköri modellt kíván megalkotni, különböző technikák, például infrahang, LIDAR, radar és légáramlási állomások integrálásával. Az ARISE2 infrahang hálózat tagja az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének (CTBTO). A CTBTO felügyeli a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer (IMS) hálózatát, amely globálisan elhelyezkedő infrahang hálózatokat, valamint számos európai infrahang állomást is tartalmaz. További információk az ARISE angol nyelvű oldalán találhatók. 

 

 

ARISE állomáshálózat 

 

Részletek

Módosítás: 2025. július 01.