Örömmel osztjuk meg frissen megjelent tanulmányunkat a 2023-ban, Szarvas környékén kipattant földrengésklaszterről: „Analysis of the Szarvas, Hungary, Earthquake Swarm of 19 August 2023: A Case Study in a Low‐Seismicity Sedimentary Basin”, Bulletin of the Seismological Society of America (2025)

2023. augusztus 19. és szeptember 26. között 105 földrengésből álló raj zajlott le Szarvas közelében, egy jellemzően alacsony szeizmicitású, üledékes területen. A földrengések mintegy 90%-a az első 48 órában következett be, köztük három ML > 3.0 esemény, majd a negyedik napon egy ML = 3.7 rengés is kipattant.

A  tanulmányban többek között a sűrű, ideiglenes szeizmikus hálózat adataira támaszkodva BayesLoc algoritmussal 83 esemény hipocentrumát relokalizáltuk, majd valószínűségi hullámforma-inverzióval 8 esemény teljes momenttenzorát határoztuk meg.

Ez a földrengésklaszter az első közvetlen bizonyíték arra, hogy ez a törésrendszer jelenleg is aktív, és képes tektonikus eredetű, jól detektálható földrengések generálására.

A cikk teljes terjedelmében elérhető az alábbi linken: https://pubs.geoscienceworld.org/ssa/bssa/article/doi/10.1785/0120250011/654350/Analysis-of-the-Szarvas-Hungary-Earthquake-Swarm

2025. április 27. és május 2. között került megrendezésre az European Geosciences Union (EGU) General Assembly 2025 konferencia Bécsben, amely a földtudományok egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi rendezvénye. Az EGU évente szervezett közgyűlése több tízezer kutatót, diákot és szakembert vonz világszerte, akik posztereken, szóbeli és PICO-előadásokon keresztül ismertetik aktuális kutatásaikat.

A konferencián magyar kutatók is aktívan részt vettek, előadásaikban a Pannon-medence szeizmicitásával, litoszferikus szerkezetével és szeizmikus hullámterjedésével kapcsolatos új tudományos eredményeket mutattak be.

Czecze Barbara (poszter): Review of Local and Regional Seismicity in the Carpathian Basin Using Multiple Event Location Algorithms with Ground Truth Events

Csatlós Marietta (poszter): Attenuation of Seismic Waves in the Pannonian Basin

Kalmár Dániel (szóbeli előadás): Mapping Lithospheric Discontinuities and Residual Topography in the Pannonian Basin and Surrounding Orogens

Pásztor Marcell (PICO előadás): Atmospheric Infrasound Observations Related to Pannonian Basin Sources

A magyar kutatók részvétele hozzájárult a Pannon-medence és tágabb térsége szeizmikus és geodinamikai viszonyainak nemzetközi bemutatásához.

A lokális magnitúdó (ML) egy empirikusan meghatározott mennyiség, amelyet elsősorban a 600 km-nél kisebb távolságban kipattant földrengések nagyságának becslésére alkalmaznak. A skálát Charles F. Richter vezette be 1935-ben Dél-Kaliforniában, logaritmikus alapú rendszerként. Eszerint egy M = 3,0 magnitúdójú rengés maximális kitérése 1 mm lenne egy olyan szeizmikus állomáson, amely az epicentrumtól pontosan 100 km-re helyezkedik el.

A magnitúdó számításához a regisztrált maximális amplitúdóra és a forrás–állomás távolságra van szükség. A jelenleg alkalmazott ML-képletek a Richter-féle eredeti összefüggés továbbfejlesztett változatai, amelyek már figyelembe veszik a szeizmikus hullámok terjedését és gyengülését befolyásoló regionális földtani tényezőket is.

A skála regionális kalibrálása azonban elengedhetetlen, mivel a hullámok csillapodását jelentősen befolyásolja a kéreg szerkezete, valamint az állomások környezetében található talaj és alapkőzet típusa. A Richter által meghatározott korrekciós tényezők Dél-Kaliforniára érvényesek, így azok közvetlen alkalmazása például a Pannon-medencében torzított eredményeket adhat, mivel a hullámok amplitúdócsillapodása eltérő lehet. A medence üledékes területein és konszolidálatlan kőzeteken telepített állomások esetében az amplitúdók jelentős mértékben felerősödhetnek.

A fenti megfontolások alapján elvégeztük a lokálismagnitúdó-skála kalibrálását a vizsgált földrajzi térségre. A horizontális komponensen mért maximális amplitúdók átlagosan 1,9-szer nagyobbak a vertikális komponensen mérteknél, konszolidálatlan kőzeteken pedig ez az arány akár háromszoros is lehet. A konzisztens és megbízhatóbb magnitúdóbecslés érdekében ezért a vertikális komponens használatát javasoljuk, mivel az kevésbé érzékeny a helyi talajviszonyokra. Emellett állomáskonstansokat alkalmazunk, hogy kiegyenlítsük a konszolidált alapkőzetre, illetve a laza üledékre telepített állomások közötti amplitúdókülönbségeket. A kalibráció részeként a hullámcsillapodási viszonyokat is részletesen megvizsgáltuk, így a módosított képletek már a helyi kéregszerkezeti sajátosságokat is figyelembe veszik, és pontosabb ML-értékeket biztosítanak a térségben.