aktív vető: Aktív vetőnek nevezzük azokat a vetőket, melyhez köthetően valószínűleg ki fog még pattanni földrengés. Egy vetőt akkor tekintünk általában aktívnak, ha az elmúlt 10 ezer évben történt elmozdulás a vető mentén.

állomás: A földrengések regisztrálása a szeizmológiai állomásokon elhelyezett műszerekkel történik. A Köveslithy Radó Szeizmológiai Obszervatórium által üzemeltetett állomások megtekinthetők honlapunk
A Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat című oldalán.

aszeizmikus: Aszeizmikusnak nevezünk egy területet vagy vetőt, ha rajta nem pattannak ki földrengések.

asztenoszféra: A Föld belsejében lévő, a rideg litoszféra alatti, képlékenyen deformálódó rész, mely a felső-köpeny egy része. Kb. 180 km vastag réteg.

 

balos oldalelmozdulás: Balosnak tekintünk egy vető menti elmozdulást, ha a vetősíkkal párhuzamosan állva a szemközti kőzetblokk hozzánk képest balra mozdult el.

 

Benioff-zóna: Az óceáni kéreg kontinentális kéreggel való ütközése során az óceáni kéreg szubdukálódik (alábukik) a kontinentális kéreg alá, amit megfigyelhetünk például Japán keleti partjainál, ahol a Csendes-óceáni-lemez szubdukálódik az Eurázsiai-lemez alá. Az alábukott óceáni kéreglemez mentén földrengések pattanhatnak ki, melyek fészekmélység-eloszlása kijelöli a szubdukálódó lemezdarabot. Az itt kipattanó rengések egyrészt a lemez felszínén jönnek létre, a két lemez "súrlódása" következtében, másrészt pedig a szubdukálódó lemezben, az ott felhalmozódó feszültségek feloldásaként. Azt a mélyülő síkot, amelynek mentén a földrengések kipattannak, Benioff- vagy Wadati-Benioff-zónának nevezzük.

 

csapásirány (φ): A csapásirány a vetősík felszíni metszésvonalának az északi iránytól az óramutató járásával megegyező irányban mért szöge.

csúszásirány: A csúszásirány a vetősík feletti kőzetblokknak a vetősík alatti kőzetblokkhoz viszonyított elmozdulásának iránya és a csapásirány által bezárt szög.

 

deformáció: A deformáció az anyag alakváltozását jelenti. A földrengések esetén a deformáció a kőzetet érő erőhatások és a felhalmozódó feszültség következtében jön létre.

dőlésszög (δ): Egy vető esetén a vetősík dőlésszöge alatt a vetősík horizontális síkkal bezárt szögét értjük. Értéke mindig kisebb, vagy egyenlő, mint 90°.

 

előrengés: A főrengést időnként előrengés, vagy előrengések előzik meg. Ezek olyan, a főrengésnél kisebb energiájú rengések, amelyek a főrengés kipattanása előtti rövid időszakban keletkeznek.

epicentrális távolság: Egy adott felszíni pont távolsága a földrengés epicentrumától az epicentrális távolság (Δ), amelyet kilométerben vagy fokban adnak meg (1°=111,1 km).

epicentrum: A hipocentrum felszíni vetülete

Észak-Anatóliai vető: Az Észak-Anatóliai vető Törökország egyik legnagyobb jobbos oldalelmozdulásos vetője, mely a Fekete-tenger partvidékével párhuzamosan húzódik az ország északi részén. Ezen vető mentén találkoznak az Eurázsiai és Anatóliai tektonikus lemezek.

 

feltolódás: Feltolódás esetén a vető menti felső kőzetblokk az alsóhoz képest felfelé mozdul el.

 

fészekmélység: A hipocentrum és az epicentrum távolsága.

fészekparaméterek: A hipocentrum adatait és a kipattanási időt együttesen fészekparamétereknek nevezzük.

földrengés: Földrengés alatt több jelenséget értünk egyszerre. Földrengés pattan ki, ha egy tektonikai lemezben törés következik be vagy egy már meglévő vető mentén a kőzetblokkok elmozdulnak egymás mellett. Az ekkor felszabaduló energia rugalmas hullámok formájában terjed. A kőzetblokkok mozgását talajmozgás is kíséri, ezeket együttesen nevezzük földrengésnek.

főrengés: A földrengések időbeli eloszlása általában nem egyenletes, gyakran csoportosulva követik egymást. Az energiafelszabadulás döntő hányada a legnagyobb rengés, a főrengés során megy végbe.

 

hipocentrum: Hipeocentrumnak nevezzük a földrengés kipattanási helyét, amely az a kéregben vagy a felső köpenyben található pont, ahonnan a törés elkezdődik.

 

izoszeizta: Az azonos intenzitású helyeket összekötő vonal

 

jobbos vető: Egy vető menti elmozdulást akkor tekintünk jobbosnak, ha a vetősíkkal párhuzamosan állva, a szemközti kőzetblokk hozzánk képest jobbra mozdult el.

 

kipattanási idő: Egy földrengés kipattanási ideje az az időpont, amikor a kőzetblokkok elmozdulása megkezdődik.

 

lemeztektonika: A lemeztektonika elmélete szerint a földi litoszférát merev kőzetlemezek építik fel, melyek egymáshoz képest mozognak. A lemezek peremeit jelző vetők mentén gyakran pattannak ki földrengések. A kőzetlemezek közeledhetnek egymáshoz, ekkor szubdukció és kollízió zajlik. A távolodó lemezszegélyeknél jönnek létre az óceánközépi hátságok. Az egymás mellett elcsúszó lemezek esetén oldalelmozdulásos vetők jellemzők. Az utóbbira a legismertebb példa a Szent-András törésvonal.

litoszféra: A Föld legkülső, szilárd, merev, törésesen viselkedő része. A kérget és a köpeny legfelső részét is magában foglalja. A litoszférát kőzetlemezek alkotják, melyek képesek a Föld felszínén mozogni. Ezek a litoszféralemezek az asztenoszférán "úsznak".

longitudinális hullám: A rugalmas térhullámok egy csoportja, melyben sűrűsödések és ritkulások követik egymást. A részecskemozgás a terjedési iránnyal párhuzamosan, előre-hátra történik. Terjedési sebességük nagyobb, mint a transzverzális hullámoké. P- vagy Primer hullámoknak is nevezzük őket. A kéregben jellemző sebességük 6-7 km/s.

Love-hullám: A Love-hullám a felületi hullámok csoportjába tartozik. Kialakulásának feltétele, hogy a felszínen legalább egy véges vastagságú réteg legyen, amelyben a transzverzális hullám sebessége kisebb, mint az alatta lévő féltérben. A kialakuló hullám terjedési sebessége a két réteg S hullám terjedési sebessége közé esik. A részecskemozgás a vízszintes síkban, a terjedési irányra merőlegesen történik. A Love-hullám gyorsabb a Rayleigh-hullámnál, átlagos terjedési sebessége a Föld esetén 4,43 km/s.

 

makroszeizmológia: A makroszeizmológia a földrengésekkel kapcsolatos, műszerek nélkül is érzékelhető jelenségekkel foglalkozik.

Mohorovičić-felület: A kérget a köpenytől elválasztó felület, melyre jelentős szeizmikus sebesség ugrás jellemző.

 

normál vető: Normál vető esetén a földrengés során a vető menti felső kőzetblokk lefelé mozdul el az alsó kőzetblokkhoz képest.

 

 

oldalelmozdulás: Oldalelmozdulás esetén a vető menti kőzetblokkok vízszintes síkban csúsznak el egymás mellett.

 

Rayleigh-hullám: A Rayleigh-hullám a felületi hullámok közé tartozik, egy féltér felülete mentén jön létre. A hullámban a részecskemozgás a terjedés irányával egybeeső függőleges síkban, egy függőlegesen elnyúlt ellipszispálya mentén, retrográd (az ellipszis felső részén a terjedési iránnyal ellentétes) irányban történik. A Rayleigh-hullám terjedési sebessége közelítőleg 92%-a az adott közegben jellemző transzverzális hullám sebességének. Átlagos terjedési sebessége a Föld esetén 3,97 km/s.

Richter skála: lásd magnitúdó fejezet

 

szeizmikus zaj: A földrengések által keltett szeizmikus hullámokhoz tartozó jelek mellett a regisztrátumok mindig tartalmaznak több-kevesebb szeizmikus zajt is. A zaj intenzitása az idő függvényében és helyről-helyre is változik. A szeizmikus zaj forrásai lehetnek a szeizmológiai állomás környezetében vagy akár nagyobb távolságban végbemenő, rugalmas hullámokat generáló folyamatok, mint pl. az óceánok hullámzása, de lehet akár maga a mérőműszer is. Kultúrzajnak nevezzük az emberi tevékenység, mint például a közlekedés, építkezések vagy egyéb ipari tevékenységek keltette szeizmikus zajt.

szubdukció: Szubdukciónak nevezzük az óceáni litoszféra kontinentális litoszféra alá történő lebukását a két lemez ütközése során. A szubdukciós zónákban sekély-, közepes és mélyfészkű rengések egyaránt kialakulhatnak, itt jönnek létre a legnagyobb magnitúdójú és a legmélyebb földrengések is.

 

térhullám: A térhullámok olyan földrengéshullámok, melyek a Föld belsejében haladnak. A térhullámok közé tartoznak a longitudinális és a transzverzális hullámok, melyeket a szeizmológiában P- és S-hullálmoknak nevezünk.

transzverzális hullám: a transzverzális hullámban a részecskék a terjedési irányra merőleges síkban mozognak. Terjedésük során a közegben csak nyíróerők lépnek fel, ezért a transzverzális hullámot nyíróhullámnak is nevezik. Mivel folyadékban nyíróerők nem lépnek fel, ezért a transzverzális hullámok folyadékokban nem terjednek. Terjedési sebességük kisebb, mint a longitudinális hullámoké. S- vagy Szekunder hullámoknak is nevezzük őket. A kéregben jellemző sebességük 3,5-4 km/s.

utórengés: Nagy földrengések esetén számolnunk kell utórengések kipattanásával is. Ezek erőssége és gyakorisága a főrengés óta eltelt idő függvényében statisztikus értelemben csökkenést mutat.

 

vak vető: Olyan vető, mely nem ér a felszínig, azaz a felszínen nincs látható nyoma.

vető: A vető egy törés, amely mentén a kőzetblokkok a vetővel párhuzamosan elmozdulhatnak egymáshoz képest.

Wadati-Benioff-zóna: lásd Benioff-zóna