2011. január 29-én este az alábbi hírt adta ki a Szeizmológiai Obszervatórium:

„4.5-es erősségű földrengés rázta meg hazánkat szombat este 18 óra 42 perckor. A rengés epicentruma Oroszlány közelében volt, mintegy 10 km-es mélységben. A földmozgás észlelhető volt több dunántúli nagyvárosban: Budapesten, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrött, Pécsett, sőt a Felvidéken is. Az épületekben az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt”

 

 

Oroszlány a Vértes hegység északi oldalán helyezkedik el.

 

A Vértes, illetve a Komáromtól a Balaton keleti végéig húzódó zóna hazánk földrengések által egyik legjobban érintett területe. Mintegy 200 évvel ezelőtt, 1810-ben, Mór környezetében pattant ki egy M=5.4-es méretű, jelentős károkat és nagy ijedelmet okozó rengés, amelyet több ezer utórengés követett. A 20. század során pedig 1985-ben, Berhida közelében tapasztalhattak egy M=4.9-es földrengést. A 2011. évi oroszlányi eseményhez hasonló méretű földrengés 20-30 évente várható hazánkban.

 

A csókakői (CSKK) és a budapesti (BUD) szeizmológiai mérőállomások által 2011. január 29-én regisztrált szeizmogramok a főrengéssel és az utána következő sokkal kisebb utórengésekkel. Légvonalban Csókakő mintegy 15 km-re, míg Budapest 50 km-re van Oroszlánytól.

 

A főrengést becslések szerint mintegy egy millió ember érezte, nagyon sokan megijedtek. Mindenki azonnal szerette volna tudni, hogy mi történt. A földrengés után egy órával már külön Facebook-csoport alakult "Földrengés 2011" címmel, amelynek rövid idő alatt több mint 700 tagja lett. A www.idokep.hu oldal pedig a tájékoztatásban vállalt segítő szerepet, ugyanis az obszervatórium telefonszáma és honlapja a nagy megterhelés miatt szinte elérhetetlen lett. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz is rengeteg kárbejelentés és érdeklődő telefon érkezett.

Már este 9 órakor összeült Oroszlányban a helyi katasztrófavédelmi bizottság, melynek során áttekintették a várost ért károkat és a kárelhárítás szükséges lépéseit. Budapesten a beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek három budapesti panelépületben: a III. kerületben kettő, a XI. kerületben pedig egy tízemeletes épületből jeleztek - nem jelentős - falrepedéseket és vakolatomlást. Még az éjszaka átvizsgálták a fővárosi hidakat és aluljárókat. Komárom-Esztergom megyében több településen ugyancsak falrepedéseket jelentettek a tűzoltóknak.

Az alábbiakban néhány lakossági beszámolót idézünk, melyek röviddel a földrengés után születtek:

"Oroszlányban a szombati földrengés alatt több tucat ember gyűlt össze az utcákon. Az emberek megijedtek és kimenekültek házaikból. A rezgés körülbelül 10-15 másodpercig tartott, a lakásban lepotyogtak a tárgyak. Az eset után néhány percig nem volt áram a településen és a telefonvonalak sem működtek.”

"Szákszenden szüleimnél épp kint voltam az udvaron... a villanyvezeték, a faágak recsegtek és hullott le a hó és zúzmara... az utcában az összes kutya ugatott és az a morajlás... még a nyakamat is behúztam... Szüleim a házban voltak, a szekrényben zörögtek az edények..."

"Budapest, VII. kerület, Rózsák tere. Saroklakásban lakunk. Olyan volt, mintha mindkét utcafronti falat megnyomta volna valami iszonyatos erővel, közben az ablakok mozogtak, mi pedig mintha egy hajón ültünk volna, amit megdob egy hullám. Az egész pár másodperc volt. Fel tudtunk ugrani a székekből és oda tudtunk menni az ablakhoz, illetve az ajtóhoz, ez max. 2-3 másodperc, de az érzés olyan volt, mintha nem akarna véget érni. Párom nagyon megijedt, de én is elgondolkoztam, hogy most mi lesz... "

"Mi Kömlődön lakunk, az epicentrumtól, Oroszlánytól 12 km-re. Ez nagyon durva volt. A sógornőm sokkot kapott. A csillárok kilengtek, a bor az üvegben hullámzott. Az épületben olyan volt, mintha egy nagy hajón ültünk volna, ami hullámokban úszott. Az emeleten a szekrény rendesen lengett a fal mellett. Szóval riadalom van mindenhol, és a telefonokon nincsen szolgáltatás, egyszerűen nem lehet telefonálni."

"Oroszlánytól 20 km-re lakom, itt durván érezni lehetett... először azt hittem, valami robbanás volt... hát rendesen betojtam, azt megmondom, pedig nem vagyok egy ijedős fiú. Meg hát ilyet még életemben nem tapasztaltam.”

"Vértesszőlősön is igen erős volt a rengés. Nem tartott tovább öt másodpercnél, de kiadós pánikot keltett. Sokan kiszaladtak az utcára, holott kegyetlen hideg van.”

"A 13. kerületben is lehetett érezni. Kicsit ringott az ágy alattam, aztán továbbgörgött a lakáson és a TV nyekkent egy kicsit. Gyerekem a másik szobában nem érzékelte.”

"Én a X. kerületben voltam, 5. emeleten és előre-hátra mozgott a fotellal a padló, és az állólámpa is himbálózott jó sokáig. Nagyon rossz érzés volt.”

"Richter József Vértessomlón először azt hitte, hogy a kazán robbant fel, úgy dübörgött a ház, aztán ő is földre eső tárgyakról számolt be. Elmondása szerint a földrengés néhány másodpercig tartott.”

 

Földcsuszamlás és kráter

Január 30-án kaptuk a bejelentést, hogy valószínűleg a földrengés éjszakáján, illetve a földrengés hatására kisebb földcsuszamlás keletkezett a rengés által legjobban érintett területen: 20 méter mély kráter keletkezett az Oroszlány és Pusztavám közti erdőben, egy út el is tűnt, a föld nagy része bányatóba került. Az oroszlányi TV munkatársai a helyszínen jártak és video felvételt készítettek a jelenségről. A 150 méter hosszú mélyedést a közeli kőfejtő biztonsági őre vette észre a földrengést követő nap reggelén, a helyszínt a katasztrófavédelem munkatársai is megvizsgálták.

 

A földcsuszamlás során keletkezett gödör csaknem százötven méter átmérőjű volt, a mélysége helyenként elérte a húsz métert.

 

Utórengések

A főrengés időpontjában a Vértes-hegység területén két állandó szeizmológiai állomás működött Csókakőn (CSKK) és Gánton (PKSG), valamint egy ideiglenes Sukorón (SUKH). A főrengés után az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet - a Szeizmológiai Obszervatóriummal karöltve - két ideiglenes állomást telepített a területre, Bokod (BOKD) és Vértessomló (VSOM) települések körzetében. A Bakony területén működött még egy állomás Tésen (PKST). Az utórengések idejére ezeknek az állomásoknak a segítségével nagyon jó lefedettséget sikerült biztosítani és a magyarországi földrengés kutatás történetében először sikerült igen közeli (1-5 km) és rendkívül kicsi (M=-0.5) méretű utórengéseket is detektálni. 2011. október végéig 353 utórengést azonosítottunk. A rengések száma ennél jóval több volt, de csak azoknak az eseményeknek az epicentrumát lehet kiszámolni, amelyeket legalább három állomás regisztrált.

Az utórengések közül kettő érdemel külön említést. A január 30-án vasárnap este 21 óra 59 perckor keletkezett M=2.7 magnitúdójú rengést sokan észlelték Szár település körzetében. Január 31-én hétfőn hajnali 1 óra 25 perckor pedig néhány kilométerrel északra újabb M=2.4-es erősségű utórengés pattant ki, amit többen éreztek is.

 

A 2011. január 29-én kipattant oroszlányi földrengést követő utórengések eloszlása a Vértesben.

 

A 2011. január 29-én kipattant oroszlányi földrengést követő utórengések mélység szerinti eloszlása (a mélység értékek erősen torzítottak).

 

Az utórengések számának napi alakulása valamint méret (magnitúdó) szerinti eloszlása. A főrengés napján és az azt követő négy nap során tíznél több utórengés pattant ki naponta.

 

Makroszeizmikus adatok

A Szeizmológiai Obszervatórium érezhető földrengések után a lakosság számára összeállított kérdőíveket küld ki az érintett településekre. A cél a megrázott terület behatárolása, illetve annak a területnek a kijelölése, ahol bizonyos fokú károk keletkeztek (lásd az Európai Makroszeizmikus Skálát). Ez az adatgyűjtés nagyon fontos a lakosság számára, hogy igazolhassa a biztosítók felé a kártérítés jogosultságát. Kutatási szempontból pedig adatokat kaphatunk azokról a területekről, ahol geológiai okok miatt felerősödhet a rengés romboló hatása.

A 2011-es oroszlányi földrengés esetén most először sikerült interneten keresztül is megrázottsági (makroszeizmikus) adatokat kapnunk a lakosságtól. A főrengést követő órákban-napokban nagy segítségünkre volt a www.idokep.hu oldal, mivel lehetőséget biztosított arra, hogy érintett honfitársaink innen is letölthessék offline kitölthető kérdőiveinket. Saját honlapunk online földrengési kérdőíve pedig állandó lehetőséget nyújt a lakosságnak, hogy észleléseit gyorsan és kényelmesen eljuttassa obszervatóriumunknak.

 

A 2011-es oroszlányi földrengés izoszeizta térképe (2011. március 3-i állapot).

 

(Írásunkat Kiszely Márta állította össze.)

 

• Előző
• Tovább