A Balaton ÉK-i része és Komárom között húzódik a Móri árok, amely Magyarország egyik szeizmikusan legaktívabb területe. 1810. január 14-én éppen Mór környezetében pattant ki az a jelentős károkat okozó földrengés, amelyről már tudományos igényű tanulmány is született.

A Vértes és Bakony között helyezkedik el az a törésvonal, melyhez a szeizmikus aktivitás köthető. Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a móri rengés körülményeit. Kiadványuk 1814-ből első tudományos munka a földön, amely egy rengés okait és hatását tudományos módszerekkel kutatta. Itt egy részlet a Közgyűlés számára készült hivatalos jelentésből:

„Folyó év januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében és legkivált Csóka-hegy tájékán mutatta pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében lévő helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetők…A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog.”

Az 1810-es móri földrengésről készült kézírásos jelentés utolsó oldala a szerzők aláírásával.

Az 1810-es móri földrengésről 1814-ben megjelent átfogó tanulmány címlapja.

A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyző így beszélte el az átélt földrengést:

„Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak.”

A móri Lamberg-ház órája 6 óra 10 perckor állt meg. Riadalmat keltő módon érezték a földmozgást Pesten, Pozsonyban, Bécsben. Kb. 60 km re Csóka-hegytől szinte egyszerre, egyforma intenzitással rezgett a föld. Az első rengés 8-10 másodpercig tartott, majd 7 órakor újabb rengések rázkódtatták meg a környéket. Morajlás, zúgás, földből feltörő recsegés hallatszott. Sokan megesküdtek rá, hogy az előző évi győri csata ágyúdörgését hallották újra. Fényjelenségek is kísérték az eseményeket. Csóka-hegyről hazatérő jobbágyok riadalmát az okozta, hogy hirtelen feltűnő zúgást hallottak, mire ösztönszerűen hátranézve úgy látták, hogy "a mozgásban levő hegy jött utánuk”, szinte földbe gyökerezett a lábuk ijedtükben.

Az 1810-es móri földrengés hatásairól készült térkép.

A döngölt, vastag agyagfalú, alacsony házakon csak repedések mutatkoztak. A téglából épült, mészhabarccsal kötött házfalak azonban csaknem mind beomoltak. A boltívek különösen rosszul viselték a rengést. A kapucinusok cellafalai bedőltek, de ők épp az ebédlőben vacsoráztak, így megmenekültek. Fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek. Csókakő akkor 500 éves várromjai erősen inogtak, de semmi káruk nem esett.

Velegen 113 méter hosszú, 40-50 cm széles repedés keletkezett a földben. Mecséren is repedések keletkeztek és a vadászlakban egy nehéz szekrényt a fal mellől a szoba közepére dobott a rengés. Az erdőben a kis patakok megáradtak és homokot vetettek. Bakonycsernyén egy forrás megakadt. Bakonysárkányban olyan gyorsan mozgott a templomtorony, hogy ledőlése bármely percben várható volt.

A Helytartóság által kiküldött egyetemi Tudós Bizottság kérdőíveket küldött szét, hogy tanulmányozzák a jelenséget, és vizsgálják annak okait. Felmerültek okként az őszi nagy esőzések, esetleg föld alatti robbanások vagy éghető ásványok jelenléte.

A nagy rengést több, mint ezer kis utórengés követte. Ez a szakirodalomba "móri földrengés raj” elnevezéssel vonult be, amihez foghatót Magyarországon azóta sem észleltek. A csákvári kertésznek jutott eszébe, hogy a rengések észlelése céljából csengőt állítson fel, amit állandóan figyelt valaki. Február 17-én már túl voltak az ezredik jelzésen...

• Előző
• Tovább