A Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a gyakorlatilag földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Tektonikáját az Adriai-mikrolemez óramutató járásával ellentétes forgása, illetve a forgásból eredő észak-északkeleti irányú mozgás határozza meg. Szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. A földrengések eloszlása nem homogén, jelentős eltérést találunk a környező orogén területek és a Pannon-medence belsejének földrengés-tevékenysége között. A térség szeizmikus szempontból legaktívabb területei az Alpok déli és a Dinaridák északnyugati része, valamint a Kárpátkanyar (Vrancea-zóna). Jelentős szeizmikus aktivitást mutat a Mura völgyéből induló és a Kis-Kárpátokon át is követhető Mur-Mürz-zóna és számottevő földrengés-tevékenységgel találkozhatunk még Kárpátalja (ezen belül főként Máramaros) területén és a Kárpát-medence déli részén található Bánságban is.

A Kárpát-medencében és környékén 456. és 2015. között kipattant földrengések térképe. A szimbólumok nagysága arányos a rengések Richter-magnitúdójával. (Domborzat: USGS)

A peremi területekhez viszonyítva a Pannon-medence belső (magyarországi) területein kisebb a szeizmikus aktivitás. A földrengések eloszlása első ránézésre diffúznak, véletlenszerűnek látszik, a hipocentrumok nehezen köthetők ismert törésvonalakhoz. Körülhatárolhatók azonban olyan területek, ahol az átlagnál gyakrabban és sűrűbben fordulnak elő rengések. Aktívabb terület többek között Komárom-Mór-Berhida környéke, Eger, Kecskemét, Dunaharaszti környezete, a Jászság és Békés megye.

A Magyarországon 456. és 2015. között kipattant földrengések térképe. A szimbólumok nagysága arányos a rengések Richter-magnitúdójával. (Domborzat: USGS)

A földrengések az egész Kárpát-medencében a kéreg felső részében, sekély mélységben, 6 és 15 km között keletkeznek. Kivétel ez alól a Vrancea-zóna területe, ahol a 70 és 110, illetve 125 és 160 km közötti fészekmélységek jellemzőek.

Magyarországon a legnagyobb rengés 1763-ban keletkezett Komáromban, amelynek becsült magnitúdója 6,1 volt. Statisztikai vizsgálatok alapján az ország területén évente négy–öt 2,5–3,5 magnitúdójú, az epicentrum környékén már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Mérsékelt károkat okozó rengések 15-20, míg erősebb, nagyobb károkat okozó, 5,5–6 magnitúdójú földrengések 40–50 évente pattannak ki.

• Tovább